A Budavári Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ Gondozási Központja (1013 Budapest Attila út 8. telefonszám: 06-1-356-65-84) három olyan szolgáltatással várja a kerületi lakosokat, mely idős korban az önállóság megtartását segítik.

Szociális gondozók és szociális asszisztensek nyújtanak segítséget abban, hogy valaki kis segítséggel az otthonában tudjon maradni. A házi segítségnyújtásnak két formája van a személyi gondozás és a szociális segítés. A szociális gondozók egy nap több embert is ellátnak, a megállapodásban rögzített feladatoknak megfelelően. Az I. kerületben 12 munkatárs végez személyi gondozást és 2 fő szociális segítést. A szolgáltatás hétfőtől-péntekig működik munkaidőben.
Elegendő telefonon, vagy személyesen az ellátás iránti igényt a Gondozási Központban jelezni, az elérhetőséget megadni. A jogszabályok előírják, hogy gondozási szükségletvizsgálatot kell végezni, mely az igénylő önállóságát méri, amelyet a vezető gondozó és a háziorvos tölt ki. Ez a skála befolyásolja, hogy ki igényelhet személyi gondozást. A környezettanulmány során megbeszélésre kerül, hogy mik az ellátás iránti igények, milyen tevékenységeket tud intézményünk munkatársaival biztosítani, és heti hány óra segítséget tudunk vállalni, melyet az igénylők száma mindig befolyásol.

– segítő kapcsolat kialakítása az ellátást igénybe vevővel (információnyújtás, tanácsadás, mentális támogatás, családdal, ismerősökkel való kapcsolattartás segítése, ügyintézés, segítségnyújtás veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében és elhárításában
– a személyi higiénia megtartásában való közreműködés (fürdetés, mosdatás, hajmosás, öltöztetés, bőrápolás, inkontinens beteg ellátása, ágyazás),
– a fizikai támogatás körében (etetés, itatás, mozgatás ágyban, felfekvés kezelése, gyógyszer kiváltása, adagolása, vérnyomás vércukorszint mérés, hely és helyzetváltoztatás segítése lakáson belül, kényelmi és gyógyászati segédeszközök beszerzésében való közreműködés)
– háziorvos írásos rendelésén alapuló terápiakövetése

– a háztartási tevékenységekben való közreműködés (bevásárlás maximum 5 kg/alkalom mértékben, étkezés előkészítése, mosogatás),
– a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködés (mosás az intézményben, teregetés, hálószoba, konyha, fürdőszoba, WC takarítása)
– szükség esetén a bentlakásos intézménybe való költözés segítése

A házi segítségnyújtásért gondozási óradíjat kell fizetni a nyugdíj összege alapján. A havi térítési díj az igénybevevő érdekében végzett tevékenységre fordított idő és a gondozási óradíj szorzata alapján kerül kiszámlázásra. A szociális gondozók tevékenységnaplóban rögzítik minden alkalommal a gondozásra fordított időt, mely a térítési díj fizetés alapja. Az I. kerületben a gondozási szükségletvizsgálattal rendelkezők legmagasabb óradíja 1000 Ft./ gondozási óra mindkét tevékenység esetében.

Az egészségügyi állapot romlásával együtt jár, hogy valaki már nem tud aktívan a bevásárlásban, főzésben részt venni, ekkor segítség az étkezés igénybevétele.
Napi egyszeri meleg étel (normál, cukorbetegek diétás étrendje, epekímélő étrend) igényelhető a Gondozási Központon keresztül hétvégére is.
Lehetőség van az étel helyben fogyasztására (idősek klubjai melegítőkonyháján), ételhordóban történő személyes elszállításra és a főzőhelyről közvetlenül a lakásra szállításra.

• a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte
• aktív korú nem foglalkoztatott és nyilvántartott álláskereső
• az a szülő, aki az I. kerületben bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen az I. kerületben él, valamint az életvitelszerűen az I. kerületben élő súlyos fogyatékosságból eredően önellátásra képtelen vér szerinti, vagy örökbe fogadott gyermekéről vagy tartós betegségből eredően önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik és gyermekek otthongondozási díjában részesül,
• az a hozzátartozó, aki az I. kerületben bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen az I. kerületben él, valamint az életvitelszerűen az I. kerületben élő állandó és tartós ápolásra, gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy otthoni gondozását, ápolását végzi, és ápolási díjban részesül,
• aki mozgásában, olyan mértékben korlátozott, hogy önmaga ellátásáról részben, vagy teljesen nem képes gondoskodni
•aki egészségi állapota miatt speciális diétára szorul, melyet szakorvosi javaslattal igazol
• fogyatékosságát a Szt. 65/C § (6) bekezdésében foglaltak szerint igazolja
• pszichiátriai – illetve szenvedélybetegségét orvosi szakvéleménnyel vagy kórházi zárójelentéssel igazolja és fekvőbeteg – gyógyintézeti kezelést nem igényel
• a hajléktalan

Az étkeztetésért a térítési díjat kell előre fizetni, amely a személyi térítési díj és az étkezési napok számának a szorzata. A helyben fogyasztás legmagasabb személyi térítési díja (nyugdíj, jövedelem összegétől függően) 730 Ft./adag, a kiszállítással biztosított étel esetében 900 Ft./adag. Az étkeztetés 2 munkanappal előbb lemondható, melynek összegét a következő hónapban jóváírjuk.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, amely 24 órás ellátás, tehát folyamatos szolgáltatás hétvégén is, 2004-óta áll az I. kerületi lakosok rendelkezésére, jelenleg már 100 készülékkel a Budavári Önkormányzat fejlesztésének köszönhetően.
A készülék krízishelyzetben (elesés, rosszullét, betegség) nyújt segítséget, a riasztás az SOS Központ diszpécser központjába érkezik, majd az ügyeletes diszpécser telefonon értesíti a gondozónőt a riasztásról. Az ügyletet 10 gondozó heti váltásban látja el, az ellátás biztosításához lakáskulcsot kell biztosítani.
A készülék egy nyakba akasztható pánik gomb, mely kétirányú adat- és hangkommunikációra képes, rendelkezik egy beépített GPS jeladóval, így a lakáson kívül is képes helymeghatározásra. A jelenleg használatos készülékeket a korábbiaktól eltérően már nem csak a lakásban lehet használni, hanem bárhová magával viheti az ügyfél. A készülék rendelkezik egy ún. elesés érzékelővel, melynek köszönhetően az eszköz érzékeli a zuhanást és ezt követően automatikus riasztást küld a központba.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult:
• az egyedül élő 65 év feletti személy
• az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg, vagy
• kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. Ebben az esetben, a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni.

• A diszpécserek ismerik és riasztáskor látják az ügyfél egészségügyi adatait, címét, egyből a problémára koncentrálnak
• Az idős emberek gyakran idegenkednek a mobiltelefon használatától
• Az SOS készüléke egyszerűen kezelhető, nincs tárcsázás
• A mobiltelefon általában a kritikus helyzetekben nincs kéznél
• Nincs foglalt vonal, a hívás mindig beérkezik
• A diszpécser azonnal intézkedik
• A hozzátartozót minden esetben értesítjük a riasztásról

A szolgáltatás Budavári Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ Gondozási Központjánál /1013 Budapest, Attila út 8. sz. Tel: 3566584 / benyújtandó kérelemre indul, melynek elbírálása környezettanulmány, és jogszabályi feltételeknek megfelelő szociális és egészségügyi rászorultság vizsgálata után történik.
A kérelem benyújtásakor a kérelmezőt a koordinátor tájékoztatja az igénybevétel feltételeiről, a jelzőrendszer működéséről. A kérelmező felhatalmazása alapján az intézmény közreműködésével folyik az eljárás. Amennyiben az igénylő szociális rászorultságát igazolta sor kerül a segélyhívó készülék kihelyezésére.

Az ellátásért napi díjat kell fizetni, melynek összege a rendszeres jövedelemtől függ, a riasztásnak nincs külön díja, a legmagasabb személyi térítési díj 150 Ft./ellátási nap. A 80 év felettiek számára az ellátás térítésmentes.
A legtöbb riasztás az elmúlt években elesések, keringési problémák, gyomor és bélpanaszok kapcsán történt. Az a lehetőség, hogy rosszullét esetén valaki a helyszínre tud menni és intézkedni, ügyeletes orvost, mentőt hívni nagyon nagy segítség, életet menthet. A mentők, az I. kerületi Rendőrkapitányság munkatársai, a tűzoltók többször nyújtottak már segítséget az igénybevevők életének megmentésében, a lakásba történő bejutásban.

A nappali ellátás – Idősek Klubja – elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségügyi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére nyújt szolgáltatást.

Az I. kerületben működő Idősek Klubjai nemcsak a klubtagok számára nyitottak, vannak olyan programjaink, melyeket az I. kerületi nyugdíjas polgárok is látogathatnak.

A klubok programjai megtalálhatóak a Budavári Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ honlapján (www.budavarszk.hu).

Az Idősek Klubja lehetőséget biztosít a hiányzó családi gondoskodás pótlására, napközbeni tartózkodásra, hivatalos ügyek intézésének segítésére, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá megszervezi az igénybevevők napközbeni étkeztetését (meleg ebéd, igény szerint hétvégi meleg ebéd is).

A programszervezés kiemelt szerepet játszik az idősek klubjának életében. A rendszeres és időszakos programok segítenek kimozdítani az időseket a korukra jellemző visszavonultságból, ezzel is segítve a kreatív közösségek kialakulását, a társas kapcsolatok minőségének javulását. Rendszeres kapcsolatunk van a kerületi óvodákkal, iskolákkal. Az időskori egészségmegőrzés kulcsfontosságú elemei között szerepel az egészséges táplálkozás és a rendszeres orvosi ellenőrzés mellett a fizikai és szellem aktivitás megőrzése. A programok célja, hogy a klubtagok a passzív időtöltést olyan aktívra cseréljék fel, amely örömöt, kikapcsolódást jelent számukra.

Szolgáltatásaink célja, hogy mindenki megtalálja az igényeinek megfelelő programot, a mindennapi nehézségek leküzdéséhez segítséget kapjon, a szürke hétköznapjai színesebbé váljanak.

• közösségépítés, kapcsolati háló erősítése,
• igény szerint napi egyszeri meleg élelem biztosítása,
• szociális, hivatalos és egyéb ügyintézés segítése,
• szabadidős programok szervezése,
• életvezetési tanácsadás, segítségnyújtás,
• vérnyomás mérése, súlymérés,
• fürdési, mosási lehetőség,
• szükség szerint a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás elősegítése,
• frissítő tornák, zenés ülőtorna, tánc,
• frissítő masszázs,
• televízió- és filmnézés,
• internetezési lehetőség,
• könyv- és újságolvasás.

A klubtevékenység erősíti a kerületben élő idősek körében a közösséghez tartozás, az elfogadás érzését, mind saját kortársaik körében, mind kerületi szinten. A klubban színes programokkal, műsorokkal emlékezünk meg az aktuális ünnepekről.

Szabadidős programok szervezésén belül az intézmény az ellátást igénybe vevők részére sajtótermékeket, könyveket, kártya- és társasjátékokat, tömegkommunikációs eszközöket biztosít.

I.sz. Idősek Klubja (1015 Budapest Hattyú u. 16.) jól megközelíthető busszal, villamossal, metróval. Ellátási területe a Vár, Várnegyed, Víziváros egy része. Alapterületileg és létszám szempontjából ez a legkisebb klub, 30 fős, de éppen ezért nagyon hangulatos, családias. Változatos programokkal várjuk klubtagjainkat, amik hozzájárulnak a szolgáltatást igénybe vevők fizikai, szellemi és mentális jólétéhez. Erősségünk a közösségépítés és a kapcsolatok ápolása a zene, a tánc, az irodalom, dráma-, és társasjátékok, a közös alkotás és a sok-sok beszélgetés segítségével.

A programok általában ingyenesen látogathatóak, vagy önköltségesek és vannak az I. kerületi polgárok számára is nyitott programjaink, eseményeink.

A II. sz. Idősek Klubja Krisztinavárosban, a Roham utca 7. szám alatt található. Elhelyezkedésének köszönhetően gyalogosan és tömegközlekedéssel egyaránt könnyen megközelíthető. A klub férőhelye 40 fő. Programjaink változatosak és havonta megújulnak. Az érdeklődőket irodalmi és zenés délutánok, kártya-, dominó- és sakklehetőség, memóriatréningek, kézműves foglalkozások, valamint internethasználati lehetőség várja.

Emeleti termünkben nyílt programok keretében különféle foglalkozásokat is kínálunk, mint például jóga, pingpong, szeniortánc, gerinctorna és meridiántorna.

A programok szervezése során arra törekszünk, hogy klubtagjaink tartalmasan töltsék el szabadidejüket. Fontos számunkra, hogy egy családias, befogadó közegben valódi közösségi élményt nyújtsunk, ahol mindenki a közösség részének érezheti magát.

Klubunk célja, hogy olyan közösségi teret biztosítson, amely egyaránt lehetőséget ad a fizikai és szellemi feltöltődésre.

III. számú Idősek Klubja – (Fő utca 31.)
Aktív közösség, tartalmas mindennapok, jó társaság

A Szilágyi Dezső tér közelében található Fő utcai Idősek Klubja egy olyan barátságos, könnyen megközelíthető hely, ahol a szabadidő valóban élménnyé válik. Igényes, otthonos környezetben várjuk mindazokat, akik szeretnék napjaikat aktívan, jó hangulatban tölteni. Programjaink között mindenki talál kedvére valót: közös séták és kirándulások. Szeniortánc, irodalmi délutánok, meseterápia, kreatív kézműves foglalkozások, egészségmegőrző és ismeretterjesztő foglalkozások színesítik a kínálatot. Nálunk azonban a hétköznapok is élnek – kártyapartik, bridzs, társasjátékok, beszélgetések, filmek és zene teszik teljessé a közösségi élményt. Hiszünk abban, hogy az aktív élet, a szellemi frissesség és a jó társaság minden életkorban fontos. Klubunk célja, hogy támogassa a közösséghez tartozás élményét, oldja a magányt, és valódi értéket adjon a mindennapokhoz.

A klub 40 fő befogadására alkalmas, programjaink egy része pedig nyitott az I. kerület lakosai számára is.

Csatlakozzon hozzánk, és legyen részese egy aktív, összetartó közösségnek!
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

• információnyújtás, ügyintézés, közvetítés más szolgáltatások felé (pl. idősek ellátásának megszervezése)
• szociális, életvezetési tanácsadás
• segítő beszélgetés keretében mentálhigiénés tanácsadás
• az anyagi nehézségekkel küzdő egyedülállók és családok számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése
• a szociális segítőmunka a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítésére
• a közösségfejlesztő programok, valamint egyéni és csoportos önismereti és készségfejlesztő alkalmak szervezése
• gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése
• tartós munkanélküliek, fiatal munkanélküliek, álláskeresési-, képzési tanácsadása,
•  az adósság terhekkel és lakhatási problémákkal küzdők számára családi gazdálkodási-, hátralék- és adósságkezelési tanácsadás biztosítása
• fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása
• krízishelyzetben lévő gyermekek és családok átmeneti elhelyezése
• válsághelyzetben lévő várandósok támogatása, elhelyezésük biztosítása
• adománygyűjtés, adományközvetítés
• szociális és gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése

• bármilyen egyéni vagy családi problémával,
• ügyintézési nehézségek esetén,
• az életet megnehezítő, adott esetben ellehetetlenítő anyagi problémákkal
• pénzbeli támogatásokhoz, ellátórendszerhez kapcsolódó információhiány okozta elakadásokkal
• közüzemi díjtartozással, eladósodással
• munkanélküliséggel és foglalkoztatással kapcsolatos nehézségek esetén
• jogi problémákkal
• egészségkárosodás, fogyatékosság vagy tartós megbetegedés esetén
• gyermekek, idősek, tartósan betegek gondozási problémái esetén
• házastársi, párkapcsolati, családon belüli konfliktushelyzet nehézségeivel
• együttélési, szomszédsági problémákkal
• alkoholizmus, drog egyéb szenvedélybetegségek nehézségeivel
• életvezetési és mentálhigiénés problémákkal
• fizikai vagy szexuális erőszak előfordulásakor
• bármilyen gyermeket érintő veszélyeztető tényező felmerülésekor
• beiskolázási vagy gyermeknevelési problémával

Az egyének és családok veszélyeztetésének feltárása érdekében észlelő-és jelzőrendszert működtetünk. Bárki jelezhet, aki a környezetében segítségre szoruló egyénnel vagy családdal találkozik, illetve a társintézmények kötelesek jelezni.
A gyermek veszélyeztetésének felmerülése esetén a problémát általában családsegítő munkaformával kezeljük. Ha az együttműködés nem valósul meg, vagy súlyos veszélyeztetettség áll fent, a Gyermekjóléti Központ is bekapcsolódik az esetvezetésbe.

Célzott támogatási rendszer működtetése során a Budavári Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ kapcsolatot tart fenn a kerületi karitatív szervezetekkel. ( Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat, Katolikus Karitász) és érdeklődő magánszemélyekkel.

Az intézményben egy fő családsegítő Kormányos György hangolja össze a felsorolt szervezetekkel történő kapcsolattartást.

Az adományok elosztásánál fontos feltétel, hogy a segítséget kérő ügyfél kapcsoltban álljon a Szolgáltatási Központtal, valamely szolgáltatását igénybe vegye (bármely telephelyen), az adományok célzottan az egyénre, családra irányuljanak és az intenzív családsegítés részeként támogassa meg a rászorulókat.

Ha valaki azzal keres meg minket, hogy nincs mit ennie a kollégák felvesznek vele egy első interjút, és komplexen próbálják meg kezelni a helyzetét és közösen az ügyféllel feltérképezni a természetes segítőit.

Minden esetben az adományok kiosztására a családsegítő szakmai TEAM-ben dolgozó szociális szakemberek tesznek javaslatot. Az adományok igénybevételének lehetőségéről minden esetben bevonják és tájékoztatjuk az érintett ügyfeleket. Az intézményben folyó adományozási tevékenységet az erre vonatozó Adományozási Szabályzat határozza meg. Az adományok átvételénél az átadást átvételi nyilatkozattal igazolja az átvevő ügyfél.

Adatkezelési hozzájáruló nyilatkozatban vállalják az adományozásban részesülő ügyfelek, hogy nevüket, címüket és rászorultsági okukat (pl. alacsony jövedelem, egészségkárosodás, egészségi állapot, alacsony nyugdíj) kiadhatjuk az adományt biztosító karitatív szervezetnek.

Pénzt nem fogadunk el senki részére, csak tárgyi adományt.

A Gyermekjóléti Központunk fő feladata a nehéz helyzetbe került családok problémáinak enyhítése, a veszélyben lévő gyermekek védelme.
Miután a gyermekek jóléte a család egészének jólététől függ, szolgáltatásunk e feladatokat elsősorban a család támogatásával, a családtagok problémáinak rendezésével, fejlődésének elősegítésével, az érintettek – szülők, gyerekek, rokonok – részvételével, s ha szükséges, a családdal kapcsolatban álló intézmények (bölcsőde, óvoda, iskola stb.) bevonásával látja el.
A Gyermekjóléti Központ és a jelzőrendszer tagjai között, a formális, papíralapú információk átadásán túl, az adott család, gyermek ügyében közös megbeszélésekre (esetmegbeszélés, esetkonferencia), egyeztetésre kerülhet sor. Az együttműködés célja a gyermek érdekét szolgáló, azonos célok irányába ható szakmai cselekvések meghatározása. A Gyermekjóléti Központ szoros egységben dolgozik a Család és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival. Az eset súlyosságától függően, illetve hatósági intézkedés (védelembe vétel, ideiglenes elhelyezés, nevelésbe vétel) esetén a családsegítő és az esetmenedzser közösen dolgozik azon, hogy megszüntesse a gyermek veszélyeztetettségét. 2018. szeptember 1-től kötelező feladat minden Család-és Gyermekjóléti Központban és a kerülethez tartozó oktatási-nevelési intézményekben. Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység célja és feladata a
szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával az óvodás- és iskoláskorú
gyermekek, tanulók sikeres előmenetelének támogatása, egészségfejlesztése,
veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetésében való
közreműködés. Ezen feladatok elvégzését a kollégák az egyéni, csoportos és közösségi szociális munkával igyekeznek biztosítani. A kliensek számára szolgálnak segítő beszélgetéssel, tanácsadással és
szükség esetén továbbítják az esetet, ha az már a kompetenciahatáraikon, illetve
feladatellátásukon túlmutat.

• szociális diagnózis készítés
• kórházi szociális munka
• készenléti telefonszolgálat (munkaidőn túl)
• felügyelt kapcsolattartás
• pár- és családterápia
• mediáció
• jogi tanácsadás
• észlelő- és jelzőrendszeri koordináció
• bölcsődei-óvodai és iskolai szociális segítés
• pszichológiai tanácsadás

Szociális diagnózis készítés

Mindenre kiterjedő szükségletfelmérés, ami az ügyféllel közösen, vele egyetértésben és az ő hozzájárulásával készül el. A szociális diagnózis felvevő esetmenedzser az erőforrások felmérése után minden, az ügyfél számára szükséges és elérhető szolgáltatásról információt nyújt. Így egyértelmű lesz a kliens számára, hogy hova és kihez kell fordulnia a problémájával. Nem utolsó sorban pedig a saját kezébe veheti a sorsát, ez azt is jelenti, hogy a diagnózis őt nem kötelezi semmire, csak egy lehetőség problémáinak megoldására.

• A diagnózis egy vagy több beszélgetés, úgynevezett interjú után készül el az ügyféllel közösen, egyetértésben. A diagnózist egy független szakértő, a szociális diagnózis felvevő esetmenedzser készíti el.
• A szociális diagnózis elkészítésében való részvétel önkéntes, tehát csak az igénybevevő hozzájárulásával készíthető el.
• Helye: Család- és Gyermekjóléti Központ vagy más intézmény területén, szükség szerint az ügyfél otthonában

A jelzőrendszeri készenléti szolgálat célja a Család- és Gyermekjóléti Központ nyitvatartási idején kívül felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása.

A készenléti szolgálatot állandóan hívható telefonszám biztosításával kell megszervezni oly módon, hogy a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tudjon nyújtani vagy segítséget tudjon mozgósítani.

A feladatot az Intézmény munkatársai a 2012. évi I. törvény – a munka törvénykönyvéről 110. §-ában meghatározott, a készenlét szabályozása szerint, időszakos váltásban látják el. 

Készenléti szolgálat esetében az intézmény nyitvatartási idején túl nyújt információs segítséget a telefonos készenléti szolgálat. A készenléti szolgálat egy alapvetően a munkaidőn kívül állandóan hívható, közismert telefonszám biztosításával kerül megszervezésre. A szolgáltatás nyújtása heti beosztású – hétfőtől hétfőig tartó – forgó rendszerben több kolléga által történik. A szám nem ingyenesen hívható.

Intézményünkben nyolc kolléga – családsegítők, esetmenedzserek- látják el ezt a feladatot.

Készenléti telefon koordinátor: Csizmadia Valéria

Kapcsolattartási ügyelet szolgáltatást abban az esetben vehetik igénybe a családok, ha a gyermek életvitelszerűen kerületünkben él a gondozó szülővel, illetve, amennyiben a hatóság- közös megállapodással- így határozott. Bejelentett lakóhely/tartózkodási hely nem feltétel.

A szolgáltatás igénybevételének feltétele bírósági vagy gyámhivatali határozat, amelyben a kapcsolattartás helyszíneként az illetékes gyermekjóléti központ került megjelölésre.

• A felügyelt kapcsolattartás célja, hogy lehetőséget biztosítson a gyermeknek a fejlődésében fontos szerepet betöltő személlyel való kapcsolattartásra egy semleges helyszínen.
• A kapcsolatügyelet szolgáltatásainak igénybevétele olyan esetekben indokolt, amikor a gyermek még nem ismeri, vagy nagyon régen látta a szülőt/nagyszülőt, illetve amikor ellenállást mutat vele szemben, továbbá, ha a szülők/nagyszülők közötti kapcsolat jelentősen megterheli a gyermeket.

A kapcsolattartást a kapcsolatügyeleti koordinátor készíti elő, amely során a felek megállapodnak a kapcsolattartás részleteiben, valamint aláírásukkal elismerik a házirendben megfogalmazott szabályokat, előírásokat.

A kapcsolattartás módja lehet:

1. felügyelt kapcsolattartás- a gyermek a kapcsolattartás ideje alatt a kapcsolattartásra jogosult szülővel/nagyszülővel és a kapcsolatügyeleti kollégákkal tartózkodik a kapcsolatügyleti helyiségben. A gondozó szülő – telefonszámát az ügyeletes szakembernek meghagyva – a kapcsolattartás végére jön vissza a gyermekért.
2. segített kapcsolattartás- a gyermek nyitott ajtó mellett játszik egy szobában a kapcsolattartásra jogosult felnőttel. A  kapcsolatügyeleti munkatársak rendelkezésükre állnak, ha szükségük van valamire. A gondozó szülő- telefonszámát az ügyeletes szakembernek meghagyva – a kapcsolattartás végére érkezik vissza.

A kapcsolatügyelet intézményünkben jelenleg minden pénteken 14 és 18 óra között zajlik.

Kapcsolatügyeleti koordinátor: Kiss Georgina

Párterápia javasolt, ha a pár párkapcsolati nehézséggel, kommunikációs zavarral, konfliktuskezelési problémával, intimitás problémával, gyermekvállalási nehézséggel küzd.

Amikor úgy érzik, hogy a problémák rendezése kicsúszott a kezükből és vita helyett inkább veszekedés jellemzi a kapcsolatukat.

A párterápia általában kéthetente 90 percben két szakember vezetésével történik. Fontos, hogy a pár mindkét tagja vállalja a részvételt és elköteleződjön a változás mellett.

Családterápia javasolt, ha a családban kihívást jelent a gyermeknevelés,  a változásokhoz való alkalmazkodás, a közös döntéshozatal, a konfliktusok, viták kezelése, a veszteségek, krízisek feldolgozása, a megfelelő kommunikáció.

A terapeuták rendszerszemléletben gondolkodnak, ezzel biztosítják azt, hogy egyik családtag se érezze hibáztatva magát.

A családterápia általában kéthetente 90 percben két szakember vezetésével történik.

Mediáció

A mediáció egy konfliktuskezelési módszer. Akkor kerülhet rá sor, ha a felek önállóan már nem képesek megegyezni egymással. Ilyenkor egy (vagy kettő) pártatlan személy, a mediátor kerül bevonásra, hogy objektív hozzáállásával segítse a felek közötti kommunikációt.

A mediációban résztvevők szabják meg a szóba kerülő témákat, nekik kell megkeresni a lehetséges megoldást, de a beszélgetés folyamatát a mediátorok kontrollálják. Abban segítenek, hogy a problémák tisztázódjanak és mindketten elégedetten, győztes-győztes helyzetben álljanak fel a folyamat végén.

A mediáció időtartama általában másfél, két óra és legalább három alkalom javasolt.

A mediáció működhet, ha:

• a felek számára a fennálló kapcsolat fontos és megoldást akarnak,
• nincs hatalmi különbség a vitás felek között és önként vállalják mindketten,
• a mediátort elfogadják és elfogulatlannak tekintik,
• résztvevők képesek a problémák megoldására.

A párokat a válással kapcsolatos átmeneti élethelyzetben a zavarodottság, kudarc, bűntudat, düh és ambivalencia érzése árasztja el. Az érzelmi terhek megnehezítik a felnőttek döntéshozását a vagyon megosztásában és a gyermek elhelyezése kérdésében. Ha a felek nem tudnak megegyezni akkor a végső döntést a bíró hozza meg autoriter módon.

A családi mediáció ezen a ponton léphet be a bírósági eljárás megelőző, vagy akár bírósági per szüneteltetésével egybekötött kiegészítő elemeként, mint olyan folyamat, melynek során szerephez juthatnak a szorongások, félelmek, annak érdekében, hogy jobban érthetővé váljék a felek mögöttes érdeke, ellentétes látásmódja.

Különösen javasolt a mediáció a tönkrement, elrontott házasságok eseteiben, amikor már képtelenek segítség nélkül kommunikálni egymással, amikor már az indulatok és negatív érzelmek elhatalmasodtak. A magánéleti jogviták leggyakoribb ügycsoportja a válás indítása, a vagyonmegosztás, gyermekelhelyezés körüli vitás ügyek mediátor szakértő segítségével történő rendezése.

2018. szeptember 1-től kötelező feladat minden Család-és Gyermekjóléti Központban és a kerülethez tartozó oktatási-nevelési intézményekben.

Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység célja és feladata a
szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával az óvodás- és iskoláskorú
gyermekek, tanulók sikeres előmenetelének támogatása, egészségfejlesztése,
veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetésében való
közreműködés.

Ezen feladatok elvégzését a kollégák az egyéni, csoportos és közösségi szociális munkával igyekeznek biztosítani. A szülő- és gyermek kliensek számára szolgálnak segítő beszélgetéssel, tanácsadással és szükség esetén továbbítják az esetet, ha az már a kompetenciahatáraikon, illetve feladatellátásukon túlmutat.

A szociális segítőt önként kereshetik fel a gyermekek, szülők, pedagógusok és más szakemberek.

Az óvodai és iskolai szociális segítő a következő feladatokat látja el a köznevelési intézményben:

• Információnyújtás az elérhető szolgáltatásokról, a szociális ellátórendszerről
• Közreműködés és segítségnyújtás ügyintézésben
• Egyéni tanácsadás, konzultáció tanulók, szülők, pedagógusok és más szakemberek részére
• Közösségi programok szervezésében való részvétel
• Csoportfoglalkozások szervezése
• Gyermekvédelmi feladatok ellátása
• Jelzőrendszer működésének segítése
• Közvetítés konfliktusos helyzetekben

A bölcsődei- óvodai- iskolai szociális segítő munkát a következő kollégák látják el:

• Papp Etelka
  • Egyetemi Katolikus Gimnáziumban minden hétfőn 9:00 – 12:00 óra között, BGSZC Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikumban minden csütörtökön 9:00 – 12:00 óra között, Toldy Gimnáziumban igény szerint, Budavári Általános Iskolában minden pénteken 9:00 – 12:00 óra között
• Bányai-Kiriák Klaudia
  • Szilágyi Gimnáziumban minden kedden 13:00 – 15:00 óra között, Kosztolányi Gimnáziumban minden hétfőn 12:00 – 14:00 óra között, Lisznyai Általános Iskolában minden szerdán 9:00 – 12:00 óra között, Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolában minden csütörtökön 11:00 – 13:00 óra között.
• Simon-Mazula Diana
  • Szent Gellért Általános Iskola és Gimnáziumban igény szerint, Tandem Gimnáziumban minden hónap első szerdáján 13:00 – 15:00 óra között, Petőfi Gimnáziumban minden kedden 12:30 – 15:00 óra között, Batthyány Általános Iskolában minden hétfőn 9:00 – 12:00 óra között
• Kiss Georgina
  • Iskola u. Bölcsőde, Iskola u. Óvoda, Tigris u. Bölcsőde, Tigris u. Óvoda, Dísz tér Óvoda
• Csizmadia Valéria
  • Lovas u. Bölcsőde, Lovas u. Óvoda, Nyárs u. Óvoda, Mészáros u. Óvoda, Toldy u. Óvoda

1. A jelzőrendszer a gyerekek, családok szociális helyzetéről, problémáiról szóló folyamatos információáramlás.

2. A segítségnyújtás érdekében szervezetek, intézmények és magánszemélyek között fenntartott kapcsolat.

A jelzőrendszer célja

1. A problémák időben történő felismerése és azok mihamarabbi enyhítése és megoldása.

2. A már kialakult veszélyeztetettség és krízishelyzet következményeinek enyhítése, az ehhez vezető okok feltárása és a probléma forrásainak feloldása. 

Jogszabályi háttér

 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Jelzőrendszeri tagok:

• egészségügyi szolgáltatók (védőnői szolgálat, a háziorvos, házi gyermekorvos)
• személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti    központ)
• köznevelési intézmények (óvoda, iskola)
• rendőrség
• ügyészség
• bíróság
• pártfogó felügyelői szolgálat
• áldozatsegítést ellátó szervezetek
• menekülteket befogadó állomás
• egyesületek, alapítványok, egyházi jogi személyek
• munkaügyi hatóság
• javítóintézet
• gyermekjogi képviselő
• fővárosi, megyei kormányhivatal
• állampolgárok

• jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál,
• hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.
• ha közvetlen környezetében észleli, hogy egy gyermek, felnőtt vagy család segítségre szorul.
• ha Önben felmerül a GYANÚ hogy a gyermek testi, lelki, erkölcsi, értelmi vagy érzelmi veszélynek van kitéve.

A jelzés megtételének módja

• Szóban- telefonon (utólag írásban meg kell küldeni)
• Személyesen
• Írásban (levél, e-mail)

Krízis esetén, munkaidőn kívül I. kerületi lakosok számára tájékoztatást, információt nyújtunk:

A szolgáltatás az I. kerületben élő, pszichiátriai problémákkal (pl. depresszió, pánikbetegség, skizofrénia) küzdő személyek számára nyújt komplex – egyéni és csoportos – támogatást, életminőségük javítása érdekében.

A segítségnyújtás a lakókörnyezetben történik, célja az önálló életvitel fenntartása, a meglévő képességek megőrzése és fejlesztése, valamint a társas izoláció csökkentése.

• • Problémaelemzés és problémamegoldás: segítség a személyes célok meghatározásában, a változást elősegítő motiváció feltárásában, valamint támogató beszélgetések a mindennapi problémák kezeléséhez.
• •Készségfejlesztés: életviteli tréningek szervezése vagy közvetítése, az önellátási képességek fejlesztése és fenntartása, tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, valamint az ahhoz való alkalmazkodás és kezelés lehetőségeiről.
• •Pszichoszociális rehabilitáció: a munkavállalás támogatása, a szabadidő hasznos és strukturált eltöltésének segítése, önsegítő és szabadidős csoportok, valamint támogató közösségek szerveződésének elősegítése (pl. klubdélutánok, kirándulások), továbbá tanácsadás és információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások, valamint a foglalkoztatási, oktatási és lakhatási lehetőségek igénybevételéhez, ügyintézésben való közreműködés.